Máriatövis vagy silymarin

A máriatövis az egyik legrégebben alkalmazott gyógynövényünk. Évezredes alkalmazási tapasztalatok teljesen egybevágnak a modern gyógyászat által vizsgált kísérletek eredményével. A XIX. században már újra felfedezték és a XX. század harmincas éveitől kezdve kiterjesztették a kutatást a májregeneráló hatás mellett az antioxidáns, a rákellenes és a koleszterin-csökkentőként való alkalmazásokra is. Máig az egyik legszélesebb körben alkalmazott gyógynövény, melynek hatását még a mai napig sem sikerült gyógyszerekkel megközelíteni. Teszi mindezt ismert káros mellékhatások nélkül.

Máriatövis mag

Évezredes hagyománya van a porított termés (mag) fogyasztásának és tulajdonképpen ez az a drog (a drog szó eredeti jelentése szárított növényi rész), amit a klasszikus fitoterápia ajánl a máj méregtelenítésére és erősítésére. A kapszulába zárt drogszárítmány a gyomorban szétoszlik és az emésztés során a benne található fitotápanyagok folyamatosan kioldódnak. Használata biztonságos, gyerekek és kismamák is bátran szedhetik és akár megelőzés céljából, akár egy tünetmentes vagy gyógyult esetben ezt a terméket tanácsolnánk mindenkinek.

A szedésével kapcsolatban sajátos elővigyázatosságot nem kell betartani, túladagolása gyakorlatilag elképzelhetetlen. A felszívódását és a hasznosulását előnyösen befolyásolja az étkezés során elfogyasztott lecitin. Magát a máriatövis magot célszerű az étellel egy időben elfogyasztani, különösen ha az tartalmaz némi zsiradékot. Ezáltal a kioldódó hatóanyag jobban eljut a májba. Minden kapszula máriatövis maggal vegyen be egy grammnyi szójalecitint, ha éppen nem egy tojással együtt ette meg. A tojás lecitin tartalma elegendő.

Silymarin

Hogy egy porított drogszárítmányból mennyi hatóanyag jut a szervezetünkbe, erősen függ egyrészt a hatóanyagtól, másrészt az emésztőrendszer állapotától. A hatóanyagok egy része vízben oldódik, mások alkoholban vagy zsírban. Van, amihez savas közeg szükséges, van, amihez lúgos. Van, amit hidegen is ki lehet nyerni, van, amit pedig főzni kell. Nyilvánvaló, hogy például egy alkoholban oldódó hatóanyag esetében az emésztőrendszer vajmi keveset tud kinyerni magának. Hasonlóképpen a gyomorban semmi olyan hatóanyag nem nyerhető ki, ami főzés hatására válik ki a gyökérből vagy a magból.

Sok esetben a hatóanyagot laboratóriumban vonjuk ki a növényből, és a kivont hatóanyagból egy újabb lépésben visszanyerjük az oldószert (víz, alkohol vagy glicerin). A máriatövis magja esetében például főzetből kell a hatóanyagot visszanyerni – ráadásul alkoholban főzzük, ami elég látványos eljárás.

Mégis ezt javasoljuk minden esetben, amikor egy létező betegséget kell kezelni. Ugyanis egy ilyen termék esetében a hatóanyagra koncentrálunk, annak állandó és nagy mennyiségére. Nem bízhatjuk a beteg emésztőrendszerének és étrendjének minőségére az eredményességet.

Röviden összefoglalva tehát: mindkét terméknek megvan a létjogosultsága.

Porított máriatövis magot szedünk, amíg semmi probléma, csak azt szeretnénk, hogy ne is legyen. Vagy olyan esetben, amikor időszakosan megterheltük a májat, és az ebből fakadó kellemetlenségeket akarjuk kezelni.

A gyárilag kivont silymarint pedig minden olyan esetben, amikor már baj van és a beteg májat kell támogatni vagy a pattanásos, gyulladt bőrt kezelni, vagy… és az alkalmazások köre ennél sokkal bővebb.

Demecs István – természetgyógyász

Névjegy Vitaminkirály

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.